Beszámolók - Házas Hétvége Vajdaság

 

 

 

Nagy örömmel adunk hírt arról, hogy a zentai Házas Hétvégés Közösség február harmadik vasárnapján is összejött a Kis Szent Teréz templom hittantermében, a szokásos havi találkozóra.

Ezúttal Pásztor Béla és Rozika dolgoztak fel egy olyan témát, ami midig nagyon fontos egy közösség életében, A KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS ELMÉLYÍTÉSE, MÉRLEGELÉSE.

Ahogy Ábrahám utódai háromezer éve ünneplik azt, hogy az Úr kivezette őket az egyiptomi fogságból, ezzel fejezik ki az összetartozásukat az összes valaha élt zsidóval, úgy mi keresztények, kétezer éve állhatatosan kitartunk a hitben, a tanításban, az imában, Isten magasztalásában.

Ahogy az Ószövetségben a közösség fennmaradása szempontjából fontos a maradék összetartása, úgy az Újszövetségben fontos a szentmise megünneplése és az egységünk a szentek közösségével.

Majd arról beszéltek, hogy ők személyesen hogyan kapcsolódtak és köteleződtek el a Házas Hétvégés Közösség iránt és arról, hogy hogyan mélyült el ez az elköteleződés bennük. Beszámolójuk végén pedig azt taglalták, hogy most mit jelent számukra a közösséghez való tartozás és kiemelték, hogy mik a Házas Hétvégés Közösség időtálló értékei, a párkapcsolatok megújítása, erősítése….

Majd a dialóguskérdés így szólt:

„Mivel tudom támogatni a Hétvégés Közösségemet és hogyan érzem magam ezzel kapcsolatban?”

A párban való megbeszélés után, a közösséggel is megosztottuk a gondolatainkat, érzéseinket. Egy tized elimádkozása után a találkozót Dávid atya áldásával, majd szerény agapéval zártuk.

Szeretettel:
Pásztor Ilonka és Béla

Alig múltak el az újévi ünnepek és a Magyar H.H. nagy közössége papi napra hívott bennünket

Kalocsára. Január 17. én. Vajdaságból hét atya eklézsiában hét házaspárral ment a találkozóra.

Ft Mellár József az Ujvári házaspárral, Ft Nagy Jóska a Boros házaspárral, Ft Vreckó Ferenc a Beretka házaspárral, Ft Zsúnyi Tibor a Szokola házaspárral, Ft Halmai János a Simon házaspárral ,

Ft Balcsák Szilárd atya a Rózsa házaspárral, végül Ft Juhász György atya a Berkó házaspár . Így alkottunk eklézsiát.

A Székesegyház mellett a Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium új épületében

gyülekeztünk.

A találkozó témája a FÉNY .

Szabó Józsi atya, Iványosi Attila és felesége Iványosi Szabó Eszter , bevezetőjüket egy tanmesével kezdték, hogy a tükör milyen egyszerűen vissza veri a fényt ha azt megfelelő szögben tartják. Ha

a tükör összetörik a darabok is használhatók, akkor is vetít, minden darab fényt tud irányítani és fogadni.

A második bevezető is a fényről és a tükörről szólt. Előadók Szí Vince és Hédi volt Molnár Erik

atyával.

Legyünk tükör szilánkok, Isten tükör darabkái a toleranciában, a cseppfolyós társadalomban, a családi értékekben, mit hoztál otthonról? Milyen szilárd értékeket kaptál őseidtől?

Sok – sok fény tükröződik vissza, amit tovább kellene vetíteni. Vigyázzunk a tükör tisztaságára,

hogy az mindig tisztán tudjon vetíteni bármilyen kicsi is az.

A bevezetők után kis csoportos beszélgetés volt, ahol az ismerkedés mellett, a különbözőségünkről és gyengeségünkről beszéltünk és azt hogyan vetítjük egymás felé.

A záró Szentmisét Ft Gyöngyös Balázs, Ft Rosner Zsolt Ft Zsúnyi Tibor atya a többi jelenlévő atyával mutatták be az iskola kápolnájában.

A Szentmisén Zsúnyi atya a szent beszédjében megemlékezett, visszatükrözte a kalocsai érsekség

múltját, érdemeit, amit a múltban hagyott ránk Bácskára, Vajdaságra örökségül. Amikor még Délvidék a kalocsai érsekséghez tartozott sok bácskai fiatal itt végezte tanulmányait és lett belőlük

pap, vagy szerzetesnő.

Szeretet hála a kalocsai közösségnek a találkozó megszervezésért és a vendéglátásért.

   Ujvári Misi és Izabella.

       Házas Hétvége Tóthfaluban !

           Nagy hála van a szívünkben elsősorban a Jóistennek amiért minden nehézség és akadály ellenére lehetővé tette, hogy a hétvégi HH találkozó létrejöjjön. Másodsorban  ft. Balcsák Szilárd atyának, akinek kitartó, többszöri meghívásának eleget téve jutottunk el Tóthfaluba. Végül, de nem utolsó sorban, Nektek, szervezőknek, akik alázatos odaadással és fáradtságot nem kímélő munkával megismertettétek velünk hogyan tudunk több év együttélés után még erősebb, meghittebb, bensőségesebb kapcsolatot éleszteni egymás között.

           A hétvége eseményei a dialógusok által, mint egy virág kikeletkor, nyitották ki a szívünket, feltárva benne olyan kincseket, amelyekről csak sejteni véltük, hogy ott vannak.

Nem tudtuk mi vár ránk, amikor igent mondtunk a meghívásra. Csak azt tudtuk, hogy nagyon gyümölcsöző a Házas Hétvége, hogy nem fogjuk megbánni és nagyon sok kegyelmet tartogat. A programok menetéről sem volt semmilyen részletes információnk. Az idegenbe érkeztünk. Lassan gyúltak fel a fények, ahogy óráról-órára haladtunk előre. Az első dialógusunk megírásával és egymásnak való felolvasásával nagy izgalom vett minket hatalmába. Mire eljutottunk a Nagy Dialógusig már egymást követték a váratlanabbnál váratlanabb fordulatok, és olyan energiák, emlékek törtek fel bennünk, amelyek felszabadulást eredményeztek a lelkünkben. Nagyon harmonikus házasságban élünk, viszont mi is észrevesszük, hogy a hétköznapok forgatagában néha elfelejtünk beszélgetni az érzelmeinkről, magunkról. Olyan magától értetődőnek tűnik minden. Aztán egyszercsak azt vesszük észre egy-egy borongósabb napon, hogy egy kicsit távol vagyunk egymástól. Néha nem egyszerű kezdeményezni egy igazán mély beszélgetést.

           A dialógus írás erre egy nagyon jó módszer. Akkor is ha nem jönnek ki a szavak, itt a dialógus, hogy kiírjuk magunkból, ami nem akar magától kijönni. A másik érzelmeit, lelkét tiszteletben tartva megfogalmazni a legbensőbb gondolatainkat, vágyainkat.

Nagyon megható volt látni mennyien dolgoztak a háttérben azon, hogy ez a hétvége létrejöhessen. Olyanok akik ezt már mind átélték előttünk. Nagyon megható volt az is, hogy mennyien imádkoztak értünk határon innen és határon túl.

Sok erőt kívánunk a további alázatos munkátokhoz! A Jóisten fizesse meg a sok jót amit másokért tesztek!

Tisztelettel: